udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Névmutató:
Szekernyés Márton
1999. június 11.
Budapesten, az Erdélyi Magyarok Egyesülete termében megnyílt Szekernyés Márton kolozsvári képzőművész bőrképeinek kiállítása. Ez a művész tizenharmadik jelentkezése a nagyközönség előtt. /Szekernyés Márton kiállítása Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./2013. május 31.
Lapszemle
Művelődés/május
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) áprilisi, országos tanácskozása képezi a Művelődés májusi számának törzsanyagát. Ebből kiderül, hogy az EMKE közgyűlése határozatot fogadott el Sütő András pusztakamarási szülőházának közadakozásból való megvásárlására és az író nevét viselő művelődési központtá alakítására. A lap arról is beszámol, hogy a példa adott: Abrudbányán ugyanis egyházi-világi összefogással sikerült megteremteni azokat a körülményeket, amelyek révén az ottani szórványmagyarság még őrizheti szellemi örökségét. A Művelődésben olvashatók továbbá az idei EMKE-díjasokról szóló méltatások is. Márton Attila moldvai csángó-magyar oktatók lakiteleki műhelynapjairól, Széman Rózsa a szilágysomlyói Szederinda és a nagyajtai Áfonya gyermek-ifjúsági citeracsapatok egymásra találásáról számol be, Takács Gábor pedig Szekernyés Márton művészi szintű bőrdíszművességét eleveníti fel. Kósa László és Erdős Zoltán két új könyvet ajánl az olvasók figyelmébe, Sas Péter pedig újabb részleteket tár fel Kelemen Lajos hagyatékának ismeretlen fejezeteiből. A folyóirat Kuti Márta szerkesztésében folytatja a Híres erdélyi magyarok című sorozatát.
Szabadság (Kolozsvár)2015. július 15.
Egy sikeres életmű folytatása
Szekernyés Péter Márton kiállítása a Szabók bástyájában
Múlt és jelen egymást tápláló, kiegészítő jellegére figyelhetnek fel mindazok, akik betérnek a Szabók bástyájába: a 2004-ben elhunyt Szekernyés Márton nagyméretű bőrképei „szomszédságában” ott láthatók a művész unokája, Szekernyés Péter Márton munkái, a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport és Szent György-szobor mellett száguldó paripákat, leveleket, állatokat, virágokat és sok egyebet vehet szemügyre közelebbről az érdeklődő. A fiatal alkotó első egyéni kiállítása egyben nagyapja életműve előtti tisztelgés is, akinek sok munkával sikerült művészetté fejlesztenie a bőrrel való mesterséget.
– Lassan ugyan, de elindultam tíz év után ezen az úton, és most már nem állok meg, mert úgy érzem, folytatnom kell. Remélem, hogy lát onnan fentről és büszke rám – nyilatkozta lapunknak Szekernyés Péter Márton a hétfő délutáni megnyitó után. Örült a pozitív visszajelzéseknek s a biztatásoknak, amelyeket az est folyamán a közönségtől kapott, ezek is erőt adnak a folytatáshoz. – Amíg még nagyapám élt, bementem a műhelyébe, nézelődtem jobbra-balra, de nem mondanám, hogy dolgoztam volna igazán. Azt hitte, hogy a családból senki nem viszi tovább a hagyományt. Amikor meghalt, egy darabig nem is nagyon akartam semmit csinálni, azóta csupán egy-egy képet készítettem minden évben. Az utóbbi másfél esztendőben viszont beindult a dolog – részletezte.
Szabadság (Kolozsvár)
lapozás: 1-3